ircsi csillagvarázs oldala

Mi a menopauza (változókor)?

A menopauza természetes esemény, amely minden nő életében bekövetkezik. A menopauza kifejezés a szabályos havivérzés végleges megszűnését jelenti. A középkorú nők menstruációs vérzése előbb szabálytalanná válik (az addig 28 napos ciklus lerövidül a vérzéses időszak megnyúlik), végül teljesen megszűnik. Az ez után következő időszakot nevezzük a változás korának, más néven a klimaktériumnak. Életkori időpontja egyénenként változik, legáltalánosabban 45-55 éves korban kező;dik. A 45 éves kor előtt beálló változókort korai menopauzának nevezzük. Ez az időzak sokszor életminőségbeli változást jelent a hölgyek számára. A tünetek sokszor megelőzhetik az utolsó vérzést, és azt követően évekig is eltarthatnak. Jelenleg csaknem kétmillió változókorú n&őél hazánkban.

A menopauza oka a petefészek működésének csökkenése, illetve megszűnése.
Hirtelen lecsökken a döntően a petefészkek által termelt női nemi hormon, az ösztrogén mennyisége, vagyis hormonhiányos állapot alakul ki. Ez az állapot számtalan kellemetlen tünettel jár.

A változókor tünetei:

Korai tünetek:
Közismert tény, hogy a változókor sok kellemetlenséget okoz a nő;knek. Ma már azt is tudjuk, hogy ilyenkor bizonyos betegségek kockázata is megnövekszik.
A klasszikus klimaxos panaszok röviddel az utolsó menstruációt követően vagy azt megelőzően jelentkeznek, ezért korai tüneteknek is nevezzük őket. Tíz nő közül nyolc szenved a következő – leggyakoribb – tünetek valamelyikétő;l: hő;hullámok, éjszakai izzadás, álmatlanság, ingerlékenység. Gyakori még a szívdobogásérzés, az ízületi és izomfájdalmak. Előfordul a nemi vágy csökkenése. Sok nő számol be a pszichés tünetekről (depresszió, szorongás, emlékezetzavarok, önértékelés zavara).

Középtávú tünetek:
A tünetek az utolsó mensest követő3-5 évben jelentkeznek. A nemi vágy csökkenése még kifejezettebb, kialakul a hüvelyszárazság, a húgy-ivarszervi nyálkahártyák sorvadnak, vizeletcsepegés, visszatérő húgyúti gyulladások jelentkezhetnek. A bőr és a haj szárazzá, a körmök töredezetté válnak.

Késői szövődmények:
A változókori csontritkulás az utolsó menstruációt követően 5-10 év múlva alakulhat ki a menopauza hormonhiányának következményeként. A betegségre a csonttömeg fogyása, a csontszerkezet károsodása, illetve a csontok törékenysége jellemző. A csontritkulást „néma járványnak” vagy lappangó kórnak is szokták nevezni, mivel panaszokat legtöbbször csak a csonttörés okoz. A csontok s&ű;rűségének lassú, fokozatos csökkenése természetes folyamat, amely 40 éves kortól kezdődik el, de ez a csontvesztés egyes esetekben gyorsabb lehet. Ha valaki hosszabb ideig ágyban fekvőbeteg, illetve egészségi állapota vagy kora miatt kevesebbet mozog, a csontritkulás kockázata megnövekszik. Az ösztrogén hormon csökkent szintje a változókorban növeli a csontritkulás kockázatát, mert felgyorsítja a csontvesztést. A változás korában a leggyakrabban a csigolyatörések fordulnak elő. Az esetek nagy részében csak a fokozódó háti görbület, a testmagasság csökkenése hívja fel a figyelmet a korábban lezajlott csigolyatörésre. Gyakori még a hosszú csöves csontok törése
(pl. eleséskor védekezően kinyújtott alkaron keletkezőcsuklótáji törések), illetve az idősebb korban jelentkező combnyaktörések. Magyarországon becslések szerint közel 1 millióra tehető a csontritkulásban szenvedő betegek száma (2/3-a nő1/3-a férfi). A csontritkulás talaján bekövetkező; csonttörések az 50 év feletti nők több, mint 40%-át érintik.
A menopauza ösztrogénhiányos állapota kockázati tényező a szív- és érrendszeri megbetegedések (pl. infarktus) kialakulásában is.

Mit tehet Ön?

A kockázati tényezők ellensúlyozásával a csonttörések száma akár 40%-kal is csökkenthető. Kezelés szempontjából ne várjon a csonttörés bekövetkezéséig! Törekedjen az alábbiak megvalósítására:

- Kiemelten figyeljen oda a táplálkozására, fogyasszon kalciumban gazdag ételeket! Biztosítsa a szükséges mennyiségű D-vitamint a megfelelő táplálkozással és napozással!
- Mozogjon rendszeresen!
- Kerülje az élvezeti szerek használatát!

Napi kalciumszükséglet: 1500 mg

Kalciumban gazdag ételek:

Tejtermékek: 120-600 mg/100 g
Brokkoli: 105 mg/100 g
Kelkáposzta: 57 mg/100 g
Szója: 200 mg/100 g
Banán: 110 mg/100 g
Savanyúkáposzta: 48 mg/100 g
Bab: 106 mg/100 g

A menopauzális hormonpótlás:

A hormonpótlásnak nincs hagyománya Magyarországon, pedig az elmúlt tíz évben nagyon sokféle korszerű készítmény jelent meg a hazai piacon. A hormonpótló gyógyszerek eladási adatainak elemzésébő;l kiderül, hogy az utóbbi években a kezdeti fellendülés után az eladott készítmények forgalma megtorpanni látszik. Miből adódik ez a visszaesés? A nők félelme a ráktól, a kisző;rösödéstől, az elhízástól? A mai 50-60 éves korosztály az 1960-as évek végén volt abban az életkorban, amikor megjelentek hazánkban a magas hormontartalmú, sok mellékhatással bíró fogamzásgátló szerek. Óhatatlan, hogy ezek a betegek, ha csak meghallják is a „hormon” szót, idegenkednek a kezeléstől, pedig az elmúlt 30-40 év alatt már sok ellentmondás tisztázódott. A fogamzásgátlásnak és hormonpótlásnak sem a célja, sem az eszköze nem egyezik meg, a készítmények sem cserélhetőek fel egymással. A fogamzásgátlás célja a peteérés biztonságos megakadályozása, a menopauzás hormonterápia pedig a hiányzó hormonszinteket pótolja.
Jelenlegi ismereteink szerint a bevitt hormondózisok csökkentésével igyekszünk a mellékhatásokat minimálisra csökkenteni úgy, hogy a jótékony hatások megmaradhassanak. Nagyon fontos a gyógyszert alkotó hormonok pontos, korszerű kiválasztása is. A beteg tájékoztatása nem kerülhető el, hiszen a hormonpótlás – úgymond – nem kötelező de szabadon választható, a beteggel egyetértésben szabad csak végezni. Azt viszont tudni kell, hogy a választás kettős: vagy nem használunk semmi segítséget, ekkor megmaradnak a tünetek, vagy ha használunk valamilyen készítményt, akkor minimális kockázatot is vállalunk. A kockázat csökkentéséhez viszont elengedhetetlen, hogy a beteg a kezelést csak megfelelő kivizsgálás után és e vizsgálatok bizonyos időközönkénti megismétlésével alkalmazza.

Vizsgálatok:

- nőgyógyászati szűrés (évenként megismételve)
- nőgyógyászati ultrahangvizsgálat (szükség szerint ismételve)
- mammográfia (az emlőröntgenvizsgálata) (évenként megismételve)
- laborvizsgálatok (félévente-évente)
- csontsűrűségmérés (szükség szerint ismételve).

Összefoglalás:

A hormonkezelés szükségessége elsősorban a tünetek eő;sségétőc;l függ, és egyénenként változhat. Ha panaszai vannak, ne szenvedjen tőlük csendben, gondoljon arra is, hogy a csontritkulás hosszú ideig nem okoz panaszokat, mégis veszélyes állapot alakulhat ki a súlyos csontritkulás miatt. Keresse fel a helyi menopauza-szakrendelést, vagy nőgyógyász szakorvosát, kérjen tanácsot a lehetséges kezelési módokról, melyek segítenek a panaszai enyhítésében és a késői szövődmények kivédésében

A menopauza utáni hormonkezelés növeli az agyvérzés kockázatát