Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adameus/uploads/d00003A6Befa6905e494d.jpg

 

http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adameus/uploads/d00003A6Cc1cc3ee09403.jpg

 

http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adameus/uploads/d00003A698baa64392736.jpg

 

http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adameus/uploads/d00003A6D0e7c48914f4c.jpg

 

http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adameus/uploads/d00003A6E37e9ee8abc7c.jpg

 

http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adameus/uploads/d00003A6Fc8503c0c1e99.jpg

 

http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adameus/uploads/d00003A736bc3419aa246.jpg

 

http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adameus/uploads/d00003A867b65864fa7df.jpg

 

http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adameus/uploads/d00003A71279040f8e8fc.jpg

 

http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adameus/uploads/d00003A7410760156f0f1.jpg

 

http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adameus/uploads/080113delifeny.jpg

 

A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább márciusáprilis és szeptemberoktóber között figyelhető meg.

Nevét a római hajnalistennő Aurora nevéből alkották, de északi fény néven is ismert (a borealis jelentése északi, az australis pedig déli).

A töltött részecskék túlnyomóan a Napból származnak (napszél), kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülről érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti, a mágneses pólusok körüli tartományban azonban bejutnak a légkörbe. A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulákultraibolya tartományban is erős. A jelenség 80–1000 km magasságban fordul elő, leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg,Kékesibolya vonalai jelentkeznek.

A sarki fény formái változatosak, állandóan változnak, gyakran függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezetűek. Műholdról készült felvételek tanúsága szerint a jelenség fénygyűrűként, glóriaként veszi körül a mágneses pólust. Összefüggést találtak a déli és az északi pólusnál fellépő fényjelenségek között. Erős naptevékenységet követően, mágneses viharok idején megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhető. Sarkifény-jelenséget a Naprendszer más mágneses bolygóinál (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) és azok egyes holdjainál (Io, Ganymedes) is megfigyeltek.

 

Forrás: Wikipédia

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nyírtelek Dankóbokór

(Estókné Somogyi Irén, 2010.03.15 14:10)

Ircsikém!!! NAGYON GYÖNYÖRÜEK A KÉPEK,CSODÁLATOSAK...

 

 

Profilkép


Képgaléria


"Facebook"


google




Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2017 >>

Statisztika

Online: 7
Összes: 1334829
Hónap: 5050
Nap: 217