Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

 

 

 

Szivárványos Dobogókô

 

Dobogókő, ahol a Föld szíve dobog

Nem csak a gyönyörű természet, de a legenda, az ezoterikus vélekedés is egyre több látogatót csalogat Dobogókőre, ahol a Föld szíve dobog.

Üzleti fogásnak sem lenne utolsó eme felismerés kihasználása, de Pilisszentkereszt (Dobogókő ugyanis  Pilisszentkereszthez tartozik) polgármestere, Havelka József úgy vélekedik, hogy az önkormányzat addig nem kíván a településen útbaigazító jelzéseket kihelyezni, amíg nincs a kezükben valami, ami „tudományosan megalapozná az egészet”.
Kézzel fogni a kézzelfoghatatlant. Nem egyszerű vállalkozás. Pedig érdeklődő akad bőven, a polgármester úr India nagykövet asszonyát személyesen kísérte a helyszínre, a Föld szívcsakrájának megtekintésére. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Dalai Láma hazánkba látogatott, a következőket nyilatkozta: „A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de pl. a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van.”

A Pilisben található Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él a Kárpát-medence népeinél: Közép-Európát az itt élő népek kontinensünk szíveként emlegetik.
A Kárpát-medence ásványtani, földrajzi, növény- és állattani, és természetesen szellemi egysége köztudott. Az már kevésbé, hogy mindennek éppen ez a szív-erőkör az alapja, a forrása, a táj géniusza. Ha az erejét elhagyó, gyenge szív belső köre, a Kárpát-medence nem kezd azonnal öngyógyításba, akkor hamarosan semmi sem mentheti meg lakóit. Nem vigasz, hogy velünk együtt másokat sem.

De mi is az a csakra?

 A szanszkrit eredetű „csakra” szó magyar jelentése „kerék”, amit gyakran lótuszvirágokként ábrázolnak, tölcsér vagy virágkehely formája miatt. A csakrák az ember érzékfeletti részeivel közös szervek, s minden testben sajátos feladatuk van. A csakrák erőközpontok, melyek harmonikus működésük esetén transzformátorokként alakítják át a szervezet és a kozmosz energiáit, s azokat így közvetítik egymás felé. A csakrák az ember fizikai szemmel láthatatlan, szellemi részeinek szervei. A fizikai test a normális érzékszervek számára is érzékelhető, az embernek azonban vannak olyan finomabb testei, amelyek az érzékfeletti, vagy más néven szellemi világhoz tartoznak.

A csakrák ott keletkeznek, ahol bizonyos szellemi energiaáramlatok tartósan keresztezik egymást. Ezeket a csatornákat nadi-knak vagy meridiánoknak nevezik, melyek közvetítésével az energiaáramlás az étertesten belül zajlik. Számuk hetvenkétezer. Ahogy a vérerek a vért szállítják, úgy áramlik ebben a finom hálózatban az energia. Ahol hét vezeték keresztezi egymást, ott a nyolcvannyolcezer akupunktúrás pont egyike, ahol tizennégy, ott a huszonegy mellékcsakra egyike található. Huszonegy energiapálya metszéspontjában pedig a főcsakrák helyezkednek el. A hét főcsakra a szivárvány hét színével közel megegyező rezgéstartományban működik. Lelki összhang hiányában rezgésszámuk megváltozik, s a csakrák vagy túlpörögnek, vagy lelassulnak, amit a szellemi látó színváltozásként észlel. Ezek a változások hatással vannak az étertestre, illetve azon keresztül a fizikai testre is, így idővel szervi panaszokat, betegségeket is előidézhetnek. A lelki zavarok megszűnésével a csakrák működése, a szervezet energiaellátása helyreáll, s életbe léphetnek az öngyógyító mechanizmusok. Az étertestben a csakrák felelősek az életerők áramoltatásáért, és a test egészséges működését fenntartó energiákért. A csakrák fejlődése teremti meg az alapját annak, hogy a szellemi világokat és azok lényeit megismerjük, így a csakrák szellemi érzékszerveknek is tekinthetők.
Az ősi tudás szerint úgynevezett Szent György-vonalak (Sárkányvonalak) hálózzák be a Földet. Ezek energiarendszerek, egyfajta rezgések. Ahol a vonalak metszik egymást, azok az akupunkturális pontok, hasonlóan az emberi test akupunkturális pontjaihoz. A többszörös vonalkereszteződések egyszersmind szakrális, szentnek tekintett helyek. Ilyen az angol Stonehenge, a görög delphoi jósda, a perui Machu Picchu, az egyiptomi Kheopsz piramis. A Kárpát-medencének azonban egyedülállóan kitüntetett szerepe van a Szent György-vonalak rendszerében. Itt ugyanis az akupunkturális pontoknak olyan sűrűsödése fedezhető fel, amely páratlan a Földön. Ráadásul Budapesttől harminc kilométerre, a Pilisben, Dobogókőn található a Föld szívcsakrája, vagyis az energiavonalak csokra, a legfőbb akupunkturális pont.

 A Dunakanyar íve és a folyó elágazásai a régi időkben az egész Pilis hegységet szív alakban fogták körül. Ahogyan az emberi szervezet központja a szív, - amely az életet fenntartó, a folyamatosan megújító energiákat, az Én-erőket hordozó vér keringtetője -, úgy a magyarországi szívcsakra a "földi véráramban" tölti be ugyanezt a szerepet!
Atilla hun király sem véletlenül választotta óriási birodalma központjául ezt a környéket. Birtokában voltak az ősi tudásnak a magyar táltos papok is. Éppen ezért az Ősmagyar Táltos Egyház most arra készül, hogy információs táblákat helyez ki Dobogókő erdei ösvényein, hogy feltüntessék, hol, milyen szakrális hely kereshető fel. Kovács András táltostanár szerint a szívcsakra a Rám hegyen található, a Ferenczy-sziklánál. Ő is egyre több komoly érdeklődőt kalauzol el oda. Az ő segítségével jártak már a helyszínen laoszi és kambodzsai lámák, buddhista szerzetesek is. A kínai shaolin egyház szintén a Pilisben alapított falucskát, s annak is oka lehet. Hitük szerint ugyanis a szívcsakra közelében gyógyul, megújul, feltöltődik az ember.

Ha ezért, ha másért, de érdemes kimozdulni a Pilisbe. Ahol szép a táj, jó a levegő, s a kirándulás önmagában is kellemes élményt hozhat.

 

 


Dobogókôi látképDobogókő; földrajza

Dobogókő a Visegrádi hegység legmagasabb, 700 méteres csúcsa. Vulkánikus eredetű andezit és andezittufa alkotja, jellegzetessége a korábbi kitörések során kilövellt andezit törmeléknek – ami esetenként több köbméteres sziklákat is tartalmaz – a puhább tufával való keveredése, ami jól megfigyelhetô a Zsivány sziklák, a Thirring körút és a Szerkövek képződményein.

A vulkánikus hegyvonulatot a Pomáz-Pilisszentkereszt-Pilisszentlélek törésvonal választja el a mészkő alkotta Pilis hegységtől, aminek legmagasabb pontja a Pilisszentkereszt fölé magasodó 756 m magas Pilis csúcs.

Dobogókő mindkét kilátójáról páratlan kilátás nyílik a Dunakanyarra. A báró Eötvös Loránd Turistaház mögötti Nagykilátóról körbenézve jobboldalt látjuk a Naszály hegyet, mögötte felsejlik a Mátra tömbje, előttünk látjuk a 639 m magas Prédikálószéket, a nyugati irányba lefutó Vadálló köveket, majd a Rám hegy és az Árpádvár között Dömös felé húzódó Rám szakadékot. A Duna túlpartján kanyarog Zebegény és mögötte a Börzsöny vonulatai láthatók, előtérben a Duna fölé magasodó Szent Mihály heggyel.

Szerencsés esetben, tiszta téli időben a Börzsöny, illetve a tőle keletre eső Cserhát mögött megpillanthatjuk a Tátra hófödte csúcsait is.

A Turistaház mögötti sétálóúton nyugat felé, egy 15 perces sétával jutunk el a Szerkövek feletti Rezső kilátóhoz, ahol kitárul előttünk a Nagykilátóról a Prédikálószék által takarásban volt Visegrád, láthatjuk a Szentendrei sziget felső csúcsát és a Duna túloldalán Nagymaros házait.

Dobogókő már a XIX. század végétől kezdve a hazai turizmus, természetjárás fellegvárának számít. Az 1981-ben dr. Téry Ödön által alakított Magyar Turista Egyesület 1898-ban közadakozásból hozta létre az első menedékházat. Ez a boronaház a jelenlegi Turista Múzeum, amit a fellendülőben lévő turista mozgalom néhány év alatt kinőtt.

Dr. Téry Ödön emlékét ôrzi Dobogókő bevezető útja és a Nagykilátón lévő emlékmű.

Az új, megnövekedett és akkor igen korszerűnek mondható turistaház felavatására 1906-ban került sor, a báró Eötvös Loránd nevét viselő épület késôbb oldalszárnyakkal bővült és turisták tízezreit látta vendégül, egészen a második világháború végéig. A háborút követő években a házat fokozatosan sorsára hagyták, melléképületeit, oldalszárnyát lebontották.
Az 1989-ben újjáalakult Magyar Turista Egyesület tagjai, Peták István vezetésével, pályázatokkal , adományokkal és sok kétkezi munkával helyreállították, és 1998-ban, a ház avatásának 100. évfordulóján átadták használatra.

Az egyik legszebb turistaút, ami kb. 1 órai sétával bejárható, a Nagykilátótól 50 m.-re keletre induló Thirring körút. Névadója a Magyar Turista Egyesület egykori főtitkára.

A Táltos Iskola által 2002-ben felállított faragott kapun átmenve egy lépcsősoron jutunk a siketek Mária-kegyhelyére, amit 1927-ben szenteltek fel és a mai napig is sokan látogatják. Továbbhaladva érdekes szilaképződmények, un. breccsa kúpok mellett vezet az ösvény, ahol a hazai turista mozgalom nagyjainak emléktábláit láthatjuk a sziklafalon. Kis emelkedővel a két kilátót összekötő sétányra érkezünk vissza.

Innen indul a Szerkövekhez vezető turistaút is, aminek kiinduló pontját a Táltos Iskola által 2004-ben felállított másik kapu jelzi. A viszonylag meredek, utcai cipőben nehezen járható út egy csodálatos sziklaképzôdményhez vezet. A Rezső kilátó alatti részen kezdődnek a Szerkövek, ami egy több száz méter hosszú és helyenként 30-50 méter magas sziklafal.

Egyes vélekedések szerint ennek a helynek szerepe volt a magyarok történelmében.

Az utóbbi években egyre többet hallani arról, hogy Dobogókőn van a Föld szív-csakrája, amit többen más-más helyen vélnek megtalálni. Az egyik elmélet szerint ez a hely maga a Pilis, beleértve a mai Visegrádi-hegységet, más elmélet szerint az Esztergom-Visegrád-Dobogókő által határolt terület, és vannak akik szerint a Rám hegy alatti Ferenczi-szikla az a hely, amit az energiaáramlása alapján a szív-csakrának lehet tekinteni. A fenti vélekedéseket támasztja alá, hogy a Dalai Láma egy évekkel ezelőtti magyarországi látogatása során eljött Dobogókőre, feltöltődni az itteni energiák által.

Feltétlenül meg kell említeni még a Zsivány sziklákhoz vezető, igen közkedvelt kiránduló utat, ami szintén kb. egy óra alatt megjárható, egy kényelmes, kiépített sétaúton, akár utcai cipőben is.

Az említetteken kívül bátran ajánljuk bármelyik kiránduló útvonalat, kinek-kinek ideje és energiája szerint. Reméljük, hogy a természet energiáival feltöltődve hagyja el Dobogókôt, és azt is, hogy vissza-visszatér hozzánk újabb felfedezésekre és feltöltődésre.

 

 

Dobogókô régen
Dobogókő

Helyi nevét a római korból származtatjuk: határkövet jelent, valószínű a Pannónia régió északi határa miatt.
A kedvelt kirándulóhely történetét röviden megírni szinte lehetetlen. Hála a magyar, főként fővárosi jótollú turista krónikásainak, az 1800-as évek végétől krónikás hangvételű írások tucatjai jelentek meg.
A Magyar Turista Egyesület alapításának gondolata 1888. őszén ugyancsak a Pilisből indult. Dr.Téry Ödón, Dr Thirring Gusztáv, Ballagi Aladár, Prokop Géza és Budavári János pilisszentkereszti plébános Dobogókőről lejövet egy túra alkalmával a Klastrom forrásnál (Pilisszentkereszt) határozták el a Magyar Turista Egyesület megalapítását. A főváros környékének legmagasabb pontjáról szép időben a Magas-Tátráig terjed a panoráma, a szinte lábunk alatt hömpölygő Dunával.
Prokop Géza pilisszentkereszti erdőtiszt felajánlotta telkét a fennsíkon a kilátóhelytől pár lépésre. Egyetlen kikötése volt csupán: az építendő házikó Dr. Eötvös Lóránt nevét viselje. Nagy közös összefogással elkészült, a ma is látható borona falú fa építmény 1897-ben Pfinn József tervei alapján és kivitelezésében. A kedves de szerény házikó egyetlen hibája a vízhiány volt: szamár-háton hordták fel a vizet, majd pedig lovas kocsival a szódát Pilisszentkeresztről és a környék más falvaiból.
Az időjárás naponkénti regisztrálása hozzátartozott az egészség-turizmushoz 1898-óta Dr. Konkoly Thege Miklós miniszteri tanácsos jóvoltából. A mérőállomást a mindenkori korcsma bérlő kezelte - mert ilyen is volt a mai parkoló melletti romos épületben - innen jelezték előbb gyalogosan Pilisszentkeresztig s onnan telefonon, később pedig helyi telefonról, hogy  süt-e a nap vagy sűrű-e a köd.
Az intenzíven megindult hátizsákos természetjárás fogadására létesített kis faház mellett nagyobb kőből épült turistaszállót építettek, negyvenkét szálláshellyel, hideg-melegvizes zuhanyozós ellátással.
Szűk lett a kis ház a sajtó által okkal népszerűsített gyönyörű kirándulóhely vendégeinek, így a lelkes turisták újabb nagy összefogással megépítették a száz férőhelyes teraszos étteremmel a második Eötvös Lóránd turista kőházat – gépházzal, áramfejlesztővel, lóistállóval, ami ekkor a garázs szerepét töltötte be. Ünnepélyes átadása 1906-óan volt 300 turista jelenlétében.

A Dobogókő vendéglő-korcsma egy más vendégkört célozott meg, mint a turistaház. Itt a helybéli öregek elbeszélése szerint jót mulathatott a környékbeli falvakból éppen hogy kiruccanó jobb módú vagy -kedvű iparos vagy nagygazda. Főleg ősszel, munka végeztével vagy az iparosok tavaszi nyárvégi bankettjének volt kedvelt szórakozó mulató helye. A két világháború között az elvesztett tátrai turizmus ellensúlyozására a Kárpát Turista Egyesület a fővárosi polgárság korabeli automobil-klubjának kezdeményezésére 1935-ben az addigi dűlőút helyett korszerű makadám-utat épített. Megnyitásán az ország miniszterelnöke Gömbös Gyula és gr. Teleki Pál is jelen volt. A korabeli sajtó kiemelt szalagcímmel közölte a miniszterelnöknek a megnyitón elhangzott szavait: a magyar reménységek útját sok boldog magyar ember számára megnyitom!
A mai üdülő és telek kialakítás is ezen időre tehető: a Pilisszentkereszti Úrbéri közbirtokosságtól területeket vásárolnak. A telek-kialakítást a Fővárosi Közmunkák Tanácsa végzi: Fabinyi Tibor kereskedelmi min. védnöksége alatt. Elsőként, mint nagyobb ingatlan Glock Imre budapesti építőmester százszobás nyaralója épült fel itt - ma a legnagyobb belügyi üdülő.
1944. decemberében az oroszok elől menekülve a főváros gazdasági életének ipari raktárkészletét ezen az úton kísérelték meg nyugatra menteni, temérdek szenvedést okozva Pilisszentkereszt lakosságának - a falu ugyanis szabályos frontközponttá vált. Az igen súlyos harcok vezérkara Dobogókő helyszínnel került a világtörténelembe. Gille és Wőhler tábornok innen hívta telefonon Berlint. A Pilisszentlélek felől érkező 1945-ös szovjet ellentámadás igen súlyos ütközet volt: 1945.januárjában ennek irányítása szovjet részről valószínű a dobogókői magaslat valamely pontjáról történt.

 

Pilisszentkereszt

A falu a Pilishegy délkeleti lejtőjén: tengerszint felett 340 m. magasságban, Budapesttől mintegy 30 km távolságban fekszik. A környék történelmileg egyik legnevezetesebb községe. Területéhez tartozik a Klastromkert. A Franciaországból származó Ciszterci rend: 1189-ben alapított kolostorának romjaival. A Pilisi Boldogságos Szűzről elnevezett kolostort III. Béla király alapította ¬2000-ben emelt szobra látható a mai római katollikus Plébánia templom előtt.
A kolostor területén volt eltemetve Gertrudis, a gyűlölt Meráni királyné, II. Endre neje, akit egy nemesi összeesküvés kapcsán 1213. szeptember 28-¬án a környékbeli erdőkben egy vadászat alkalmával szabályos – rögtönzött - ¬ítélet alapján kivégeztek. Fejét a Szentföldi harcokból hazatérő királynak a Zemplén megyei Lelesz területén adták át. A királyi édesanya sírja fölé fia, IV. Béla díszes síremléket emeltetett a kor legismertebb francia építészével: Onocur D.Villard Pitardiai épitésszel, a Reims-i katedrális építőjével. A monostor a korabeli Magyarország legnagyobb egyházi létesítménye volt, önálló gazdasággal, vízimalmokkal, külországi vendégek fogadására alkalmas vendégszállásokkal. Esztergom mellett a mindenkori apát a királyi kancellária korabeli külügyi képviseletét is ellátta.
A falut első ízben monostor melletti Szentkereszt néven a XIII. század első felében említik a Pálosok kolostora kapcsán. A történeti források szerint a tatárdúlás után a mai templom helyén alapította egy Özséb nevű, esztergomi nemesi családból származó apát az egyetlen magyar szerzetesrendet a remete Szent Pál regulái szerint működő Pálos rendet IV. Gyula pápa engedélye alapján 1250-ben.
Mindkét egyházi intézmény elpusztult a törökdúlás idején. A falu újratelepítése a XVII. századra tehető. A pálosok hoztak felvidéki birtokaikról szláv, osztrák, német területről német ajkú lakosságot (Nyitra megye, Sankt Kr. Ausztria).
A második világháború idején súlyos harcok helyszínévé vált a falu. Minden átfogóbb - ezen időszakról szóló - katonai leírásban szerepel a súlyos küzdelem a falu nevének megjelölésével: 1944. december és 1945. január között, amikor a két katonai nagyhatalom elit alakulatai (a német Feld Hern Halle és szovjet II. ukrán front páncélos gárda ezredének katonái) a főváros elfoglalása során utcai harcot vívtak. A falu száz-egynéhány házából egyetlenegy sem maradt épségben. A súlyos harcok emlékét a temetőben lévő katonasírokon túl a Kálvária fehér stációja őrzi.
Jelenlegi értesülések szerint országosan is az elsők között létesített II. világháborús emlékmű melyet az 1944-45-ös harcok emlékére állítottak.


Helyi történeten alapuló, szájhagyomány

A német-szlovák lakosság etnikai sajátossága miatt a családtervezés terén kevésbé racionálisan gondolkodó sok gyermekes szlovákok kerültek túlsúlyba, így a legtöbb mese-legenda szlovák nyelven maradt meg. A mesére, beszélgetésre késztető közösségi alkalmakkor, főként a hosszú téli estéken sok mese és helyi anekdota forgott közszájon. Voltak közismert mesemondók, különleges talentummal megáldott tehetségek, főként asszonyok, de férfiak is akadtak. A legismertebb mesemondók elbeszéléseit magnetofonra rögzítették a hatvanas évektől kezdődően a helybeli helytörténettel és a szlovák kultúrával országosan foglalkozók.


A földi kulcs

Többféle változatban, szlovák nyelven nyomtatásban is megjelent a hetvenhét pilisi népmese gyűjtésben. A kolostorban temérdek kincs található: úgy lehet hozzájutni, hogy szentelt krétát veszel magadhoz és szentelt vizet. Éjfélkor menj a kolostor területére. Rajzolj magad körül három kört és kiálts egy nagyot. Akkor megjelenik egy bika, szájában egy kulcsot tart. A szentelt vízből adni kel a bikának, s amikor iszik, el kell ragadni tőle a kincseskamra kulcsát. Ezt többen megtették, de a bika nem jelent meg.

A halott királyné szelleme:
Pomáz-Pilisszentkereszti út közepe felé van egy kis domb. Ezen a dombon több leírás szerint a XII-XIII. században kolostor állott. Egy feltételezés szerint a vadászaton megölt-kivégzett királynő holttestét idehozták, és innen vitték a falusi fényes kolostorba.
Egészen a második világháború utáni időikig, a meszezés megszűntéig, egy hagyomány volt a faluban, mely szerint amikor a meszes hazafelé jön Pomáz felől, a lovak nehezen húzzák az üres kocsit a kaptatón, mert a fékrúdra ráül a fehér asszony szelleme. Azt ritkán említi a hagyomány, miszerint a halott asszony fej nélküli lett volna. Halállal kapcsolatos általánosan elterjedt mesék: a szláv kultúrában a halál nőnemű.

A halál mint komaasszony:
A sokgyermekes szegény ember, akinek komaasszonya a halál. Egy szegény embernek nagyon sok gyereke volt, és már nem talált a faluban senkit, aki keresztvíz alá tartaná születendő sokadik gyerekét. Ahogy megy, a sokadik falu után találkozik a halállal. Kérdi tőle a halál, mi járatban? A szegény ember elmondja neki. A halál megsajnálja, s segítséget ígér, melyért ellenszolgáltatást vár. Azt kéri a szegény embertől, vigye el őt egy gazdag ember házához, mert most éppen oda kell mennie. A szegény ember megteszi amire a halál kéri, de majd' beleszakad, mert a hátára kapaszkodott halál minden lépésnél nehezebb lesz. Jutalmul a szegény embert a halál egy titokkal jutalmazza meg. Elárul neki egy füvet, mellyel megérintve a beteg embert az azonnal meggyógyul. De megparancsolja neki, hogy csak egyszer szabad használni. A szegény ember kipróbálja a varázsszert, sok kincset kap, gazdaggá válik. A kunyhót elhagyva szép házat vásárol a faluban. Sok halálos beteget gyógyít meg, tömérdek kincsre tesz szert. A halál többször üzen neki, kéri, hagyjon fel a szószegésével, de a szegény ember gőgössé válik. Egy alkalommal, amikor az egyik gazdag embertől távozik temérdek kinccsel a zsákjában, rá sötétedik és eltéved. Soká bolyong az erdőben, amikor fényt lát. Egy házat vél ott, de a fény egy barlangból jön. Betér a barlangba, hátán a kincs. Sok-sok gyertyát lát világítani különböző hosszúságban. Ahogy jobban körülnéz megpillantja komaasszonyát, a halált. Kérdi tőle, mi végre ez a sok gyertya. A komaasszony válaszol: ezek emberi életek. Amelyik magas, annak élete még hosszú, amelyik már a végefelé közeleg, az nem soká meghal. Ilyen a szegény ember gyertyája is. Már a végéhez közeledik, alig pislákol. A szegény ember arra kéri a halált, hadd toldja meg élete gyertyáját és ezután már becsületes szava tartó lesz. Ám a halál azt mondja, hogy ez lehetetlen. A meggazdagodott szegény ember erre felkap egy hosszú gyertyát, mellyel megtoldaná a sajátját, de ekkor az ő rövid gyertyája menten elalszik és az ember szörnyethal. ¬


Jánosik

A Pilisben konkrét helyet jelöl meg a népi hiedelem Jánosik , a "szlovák Rózsa Sándor" egykori jelenlétére. Egy szegény asszony igyekezett egyszer az esztergomi vásárba. A két falu, Szentkereszt és Szentlélek határán lévő két bükkfa nyeregnél megpihent megszámolni a kis pénzecskéjét. A nagy kétágú fa mögül Jánosik Jurko - mert így hívták - kifigyeli a magában sopánkodó asszonyt. Megszólítja, s a szegény asszony elmondja: a vásárban tehénkét szeretne venni, de pénze kevés talán csak kecskére futja, pedig kell a tej, mert sok a gyerek, nagy a család. A zbojnik (ez a betyár neve szlovákul) ¬kiegészíti a pénzecskét, hadd legyen meg egy tehén ára, de meg ígérteti az asszonnyal, hogy visszafelé mutassa meg, milyen tehénkére telt a pénzből. Megkérdi még búcsúzóban Jánosik, hogy nem félti-e a pénzét, mert bizony úgy hírlik betyárok tanyáznak a környéken? A szegény asszony azt mondja, a zbojnikok nem bántják a szegényeket.
Alig megy el a szegény asszony, gazdag, jólöltözött bíróné érkezik ugyancsak a vásárba menet. A gőgös gazdag asszony maga szólítja meg a Két¬bükkfánál álló legényt, érdeklődve, nem látta-e félelmetes Jánosikot, aki megsarcolja az embereket, kígyót-békát szórva a félelmetes rosszhírű emberre. Mondja a legény, hogy nem látta, de ha már a vásárra igyekszik a bíróné asszony, tehetne egy szívességet: hozna a vásárból egy marék apró szeget a leválni készülő csizmatalphoz. A megfelelő mennyiségű krajcárt átadva az asszonynak, meg ígértetve vele, ha majd visszafelé jön, adja oda a szeget.
Napnyugta után jön is vissza boldogan a szegény asszony, s örömmel mutatja Jánosiknak a tehénkét és frissen fejt tehéntejjel kínálja meg. A gazdag asszony is megvette a tehenet és a kis pénz felét ugyancsak hozzácsapta a tehén árához, mondván: az éhenkórász legénynek elég lesz a kevesebb szeg is. Visszafelé ezért nem a járt úton ment, hogy ne kelljen a kevés szöget sem odaadni a legénynek. De a tehén nem akart a bozótos kerülő úton menni. Addig-addig nógatta, amíg Jánosik meghallotta. Odafüttyentette legényeit. Amikor kiderült a zsugori gazdag bíróné gonosz tette, akinek még gyermekei sincsenek, mert sajnálja tőlük a tejet, a nála lévő apró szegekből a meztelen talpába ütöttek, így bocsátva el a másokat megkárosító zsugori asszonyt.
Nevét a helyi lakosság a Zbojnik -szke skali (Zsiványszikla) névvel örökíti meg. Jánosik az északi szlávok népi hőse. Az Osztrák-Magyar Monarchia reformkori felvidéki népi hőse. A Tátra környékén tevékenykedett, garabonciás diákból, hivatásos katonából lett népi hós. A világon, ahol szlovákok élnek, a mesékben-mondákban mindenütt jelen volt. A hős valós történelmi személy volt: a Rákóczi szabadságharcban résztvett és rangja vo1t. 1713-ban kivégezték igazi Zbojnik módon, kampóval a bordái között, elrettentő kínhalállal.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

bakonaky@gmail.com

(bakonaky, 2010.11.25 16:47)

irrcsikém!
sztem nem a bikával van a baj, hanem a szenteltvízzel!
elidőztem nálad, nem bántam meg. majd folytatom is!
azt tudod, hogy a kutyák, nem a szaglásukkal tályékozódnak (nem a szaglás a legfőbb tulajdonságuk) hanem az auralátás!

01.macko@windowslive.com

(liza, 2010.11.05 08:37)

en nem szoktam ijen hosszu szövegeket olvasni de ez a kis bejezsés bű nagyon jó gratulálok irrcsi

 

 

Profilkép


Képgaléria


"Facebook"


google




Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2017 >>

Statisztika

Online: 5
Összes: 1325483
Hónap: 5564
Nap: 177